Emléktábla

Povl Bang-Jensen dán diplomata és nemzetközi jogász neve elválaszthatatlanul összeforrt az 1956-os magyar forradalom utóéletével, hiszen az ENSZ Különbizottságának másodtitkáraként az életét áldozta a magyar menekültek védelméért. A szabadságharc szovjet leverése után az ENSZ vizsgálóbizottságot hozott létre az események feltárására, amelynek munkájában Bang-Jensen kulcsszerepet játszott. New Yorkban, Bécsben és Londonban több mint száztíz olyan magyar menekültet hallgatott meg – köztük egyszerű munkásokat, diákokat és neves politikusokat –, akik közvetlen információkkal rendelkeztek a forradalomról és a megtorlásokról. A tanúk többsége csak azzal a feltétellel mert vallomást tenni, ha a személyazonosságuk teljes titokban marad, mivel rettegtek a szovjet és a magyar titkosszolgálat bosszújától, valamint az otthon maradt családtagjaik üldözésétől. Bang-Jensen szent kötelességének tartotta a tanúknak tett ígéretét, így amikor Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár követelte a titkos névsor átadását, a dán diplomata ezt határozottan megtagadta. Attól tartott ugyanis, hogy a világszervezet hivatalnoki karába beépült szovjet ügynökökön keresztül a lista azonnal a KGB és a Kádár-rezsim kezébe kerülne. Az ENSZ vezetésével kialakult drámai konfliktus végén, 1958 januárjában, a diplomata az ENSZ New York-i székházának tetején, egy hatósági bizottság jelenlétében nyilvánosan elégette a tanúk azonosítására alkalmas dokumentumokat és feljegyzéseket. Ezzel a bátor lépéssel végleg megvédte a magyar forradalmárokat, ám saját diplomáciai karrierjének véget vetett: a bürokráciával és a nagyhatalmi politikai érdekekkel való szembefordulása miatt fegyelmi eljárást indítottak ellene, és még azon a nyáron elbocsátották állásából. A magyar ügy melletti rendíthetetlen kiállása végül tragikus sorshoz vezetett. Néhány nappal azelőtt, hogy az ENSZ Közgyűlése újra napirendre tűzte volna a magyar kérdést, 1959. november 25-én Povl Bang-Jensent holtan találták egy New York-i parkban, fején golyóütötte sebbel. Bár a hivatalos vizsgálat öngyilkosságot állapított meg, a halálát övező furcsa körülmények – például, hogy balkezes létére a jobb halántékán érte a lövés, vagy hogy korábban írásban rögzítette: bármi történjék is vele, ő soha nem vetne véget az életének – a mai napig indokolttá teszik a politikai gyilkosság gyanúját. Hősiességéért és a magyar nemzet iránti hűségéért Povl Bang-Jensent Magyarországon a forradalom dán mártírjaként tisztelik, emlékét Budapesten utcanév és Enyingen, valamint a magyar Külügyminisztérium aulájában is mellszobor is őrzi, melyet minden évben megkoszorúznak a diplomáciai testület jelenlétében.

Névtelen beküldés · 2026. október

Elolvasom a történetet