1956-os emléktábla Marcinkowicében
1956 őszén 72 magyar gyermek érkezett vonattal a közeli muszynai vasútállomásra. Az állomásfőnök, Władysław Krupa – aki a II. világháború idején maga is menekült volt Keszthelyen – elérte, hogy a két vasúti kocsit átszállítsák saját szülőfalujába, Marcinkowicéba. A korabeli plébános, Józef Góra atya segítségével a gyermekeket a marcinkowicei mezőgazdasági iskola kollégiumában helyezték el addig, míg a harcok elmúltak. Ennek emlékére 2006-ban emléktáblát helyeztek el a marcinkowice-i templomban. A tábla a magyar gyermekek háláját fejezi ki azon helyi hívek iránt, akik 1956-ban segítséget nyújtottak számukra.
Kétnyelvű, lengyel és magyar:
"Legyetek bátrak bizonyítékot adni az emberiséggel szembeni legnemesebb szolidaritásról..."
II. János Pál
"Köszönet és hála Marcinkowice lakóinak, hogy 1956 őszén befogadták a magyar gyerekeket."
Történetek az emlékhez
A Marcinkowice-i 1956-os emlékhely egy megrázó és felemelő történelmi esemény előtt tiszteleg, amely a lengyel–magyar barátság egyik legszebb példája. Az 1956-os magyar forradalom idején egy két vagonból álló vonatszerelvény érkezett a lengyelországi Muszyna vasútállomására. A vagonokban 72 – más források szerint közel 100 – megrémült, magára hagyott magyar gyermek utazott, akik többségében a budapesti harcok és a szovjet tankok elől menekülő árvák voltak. A szerelvény érkezésekor a vasutasok tanácstalanok voltak, ám a helyzetet látva azonnal közbelépett a muszynai állomásfőnök, Władysław Krupa. A döntését mély személyes kötelék vezérelte: a második világháború alatt maga is menekültként élt Keszthelyen, ahol a helyiek nagy vendégszeretettel fogadták. Hálából a magyarok korábbi jóságáért, Krupa saját felelősségére úgy döntött, hogy nem hagyja sorsukra a gyerekeket, és a szerelvényt titokban átirányíttatta szülőfalujába, a Nowy Sącz melletti Marcinkowice községbe. Amikor a vonat megérkezett a faluba, a helyi lakosok és a plébános példátlan összefogással, óriási szeretettel fogadták a didergő és éhes menekülteket. A gyermekeket először a marcinkowicei mezőgazdasági iskola kollégiumában szállásolták el, ahol biztonságos menedéket és ellátást kaptak. Később a biztonságuk és a jobb körülmények érdekében a közeli Zakopanéba, valamint Krynicába, a „Hajduczek” üdülőbe szállították át őket, ahol egészen addig gondoskodtak róluk a lengyel családok és nevelők, amíg a magyarországi politikai helyzet annyira meg nem nyugodott, hogy biztonságban hazatérhettek. A magyar nemzet hálájának jeleként a forradalom 50. évfordulóján, 2006-ban egy kétnyelvű emléktáblát avattak fel a marcinkowicei Szeplőtelen Szív templomban. Ez az emlékhely azóta is a két nép közötti önzetlen szolidaritás szimbóluma, amelynek közelgő 70. évfordulóján, 2026. október 25-én Marcinkowice lakossága és a régió vezetői ünnepélyes keretek között, kiemelten adóznak majd a gyermekeket megmentő helyi hősök emléke előtt.
Névtelen beküldés · 2026. október