A magyar forradalom napjaiban és utána több lengyel városban tartottak rokonszenvtüntetéseket, közülük az október 30-i olsztyni volt a legnagyobb. A helyi Belbiztonsági Vajdasági Hivatal másnap kelt „Sürgős jelentésében" részletesen leírták az eseményeket: az olsztyni Mezőgazdasági Főiskola és a Tanárképző hallgatóinak kezdeményezésére 14 órakor az egyetemisták a Vörös Hadsereg térre vonultak, ahol már mintegy húszfős csoport tartózkodott, amelynek tagjai magyar és lengyel zászlókat, illetve gyertyákat helyeztek el a téren. Négy egyetemista díszőrséget állt, az emberek koszorúkat raktak le a hirtelen létrejött emlékpontokon. A tömeg végül a Świerczewski tábornok térre vonult, ahol hozzávetőleg tízezer fő részvételével nagygyűlést tartottak. Egy belőle kivált csoport leszedte a Vörös Hadsereg tér névtábláit, és helyükre a „Magyar Felkelők tere" elnevezés került. Az egyetemisták az alábbi feliratú transzparenseket vitték: „Követeljük a szovjet csapatok kivonását Magyarországról", „Követeljük Lengyelország és Magyarország szuverenitását!", „Szabad Lengyelország - Szabad Magyarország" „Ime, a szovjet internacionalizmus megmutatkozik Magyarországon". De feltűnt egy tábla, amelyen Magyarország térképe volt látható, felette két, vértől csöpögő vörös csillagos kézfej, alatta „El a kezekkel Magyarországtól" felirat. A hatalom az események után nem merte visszaállítani a Vörös Hadsereg tér nevet, viszont a „Magyar Felkelők tere" sem maradhatott. Kompromisszumos megoldásként a magyar és a lengyel nemzet közös hőséről, Bem tábornokról nevezték el a teret.
Olsztyn, Lengyelország · 1956 október
Lengyel rokonszevtüntetés a magyarok mellett
Névtelen beküldés
További történetek
Szczecin, Lengyelország
A Pesti srác szobra
Legjobb barátaimmal (technikumi osztálytársak) négyen 1968-ban utaztunk először Lengyelországba, többek között Szczecinbe is, és 50 év múlva újból felkerestük a várost, benne az…
Vámos-Hegyi Attila
Poznań, Lengyelország
Emléktábla a poznani vasúti pályaudvar egyik bejáratánál
A legjobb barátaimmal (3 technikumi osztálytársaimmal) először 1968 nyarán (17-18 évesen) jártunk Lengyelországban és 50 év múlva megismételtük az utunkat. Ennek során kerestük fel…
Vámos-Hegyi Attila
Marcinkowice, Lengyelország
A lengyel falu, amely 72 menekült magyar kisgyereket fogadott be
A Marcinkowice-i 1956-os emlékhely egy megrázó és felemelő történelmi esemény előtt tiszteleg, amely a lengyel–magyar barátság egyik legszebb példája. Az 1956-os magyar…
Névtelen beküldés
1956 ősze